Rólunk
Loren és Nadi vagyunk, a Csendben Nő alapítói. Sok szeretettel köszöntünk Téged!
Már hat éve, hogy barátságunk elkezdett kivirágozni, ami azóta is nagy erőkkel nő, s rendeződik a világban. Amióta ismerjük egymást, valami mindig kitartóan támogatta nővérségünket: egy mély, szeretetteljes hit és bizalom nőiségünk természete iránt.
Ez a bizalom önmagában elég volt ahhoz, hogy szívünkre hallgatva az intuíciónk vezessen minket, bárhová is tartunk.
Amióta „együtt álmodunk”, azóta él bennünk egy belső szikra, egy elképzelés, amely hisszük, képes egy kollektív tűz meggyújtására.
A 2020-as év mindkettőnk számára táptalaja és rendező elve volt annak az álomnak, amely éppen itt van előtted.
Szépen lassan elkezdtük átdolgozni magunkban azokat a témákat, amelyek nőként mélyen megérintenek minket, és mint egy áldott áramlat, álomból valóság, gondolatból teremtés lett, s így született meg a Csendben Nő.
Egy női közösség, amely részeként együtt inspirálódunk, fejlődünk és tanulunk egymástól.
A Csendben Nő egy olyan értéket képvisel, amely felé sok-sok nő hálával fordul. Egy közösségi szerveződés, támpont, oszlop, amely: megtart, éltet és támogat, összeköt az önvalóddal.
Pocsai Loren
Pocsai Loren vagyok, a Temple of Self holisztikus szemléletű weboldal alkotója. Mások segítése által élem meg önmagam esszenciáját, azt a tiszta tudatosságot amely ott van minden élő organizmusban, benned és bennem is egyaránt. Munkámat tekintve többek között a Craniosacralis Biodinamika módszer az, amivel másokat támogatok az önismereti úton.
Ez a technika önmagában egy olyan eszköz, amely a hétköznapi nehézségeken, érzelmi, mentális vagy akár szellemi, spirituális blokkok feloldásában tud segíteni, a “probléma-diagnózis-manipuláció”, tehát a hagyományos szemléletű képlettől eltérően.
Az egészséget, mint tartóoszlopot látom a világ és maga az emberi szervezet központjaként, amely képes önmagát regenerálni, gyógyítani és harmóniába lendíteni.
Úgy hiszem azért kaptuk ezt a testet, hogy azt megismerve feloldjuk a benne elraktározott fájdalmakat, töréseket és történeteket, hogy azután egy tiszta jelenléttel folytathassuk életutunkat, amely önvalónk felismeréséhez vezet minket.
Egy folytonos munkának tekintem a gyógyulást, amelyet nem a szenvedés vagy a pillanatnyi boldogság árnyalata fest ilyenre vagy olyanra, hanem a kifogyhatatlan és öröklétű Öröm és Szeretet színei, amely a nonduális világkép kvintesszenciája.
Fiatal koromtól kezdve a természet adta nekem azt a fajta megnyugvást és támogatást, amit úgy hiszem, ma én magam képviselek a világban. A gondolatok, érzelmek és a külvilág hármasságának megismerésével foglalkozom, az intuíció, vagyis a szív hangjának felébresztésével és az egó ösztönszerű dinamikájának folytonos felismerésével.
Már több mint 5 éve dolgozom személyes és táv-kezelések keretében saját és tanult módszerekkel. A már említett Craniosacralis Biodinamikát intuitív módon ötvözöm a Quantum Entrainment módszerrel, Akasha krónikái ismeretekkel, szomatikus és meditációs mozgás, jóga és Continuum Movement elemeivel, bodywork technikákkal.
Épp úgy, mint egy improvizatív tánc, érzékenységem és nyitottságom által ismerem fel az adott pillanat ajándékát, csendben, hallgatva az itt és most szülte tág, univerzális jelenét.
Horváth Bernadett
Változás. Úgy cseng a fülemben ez a szó mint egy régi ismerős, egy távoli rokon. Tudom, hogy ismerem de a szeme színét már nem tudnám felidézni. El-el tűnik, aztán váratlanul felbukkan. És most sátrat ver. Az elfeledett rokon, aki egyik napról a másikra beköltözött az életünkbe. Változás. Annak is a kellős közepe. Különös érzés, amiről eszembe jut valami. Egy élmény, ami belém égett egész életemre. A vajúdás. Nem a szülés maga, a vajúdás. Amikor elkezdődött, pontosan éreztem, hogy mi történik, még az óra is azt mutatta, hogy öt percenként összehúzódik a méhem és készül a testem. De nem szóltam. Csendben voltam. Figyeltem. Vártam. Aztán jött a fájdalom, az összevisszaság, a tagadás, a harag, a félelem. Sorban érkeztek, mint egy nagy, sötét színpadra az érzelmek. Aztán van egy pont, amit minden szülő nő egyszer csak megérez: meghalok. Meg fogok halni. És akkor meghalunk. Ez a halál az a pszichés és spirituális változás amiben benne vagyunk most mindnyájan. Itt kezdődik az én mesém – persze valójában már generációkkal korábban, valahol a nagymamám méhében keresném magam. Annak a nőnek a testében, akitől első fényképezőgépemet kaptam. A nevem Horváth Bernadett. Fotós vagyok. Édesanya. Feleség. Történetek mesélője. Női közösségek építője.
Képernyőmentes gyermekkorról és a Pár Perc Mese podcastről is meséltem a csend/élet magazinban
A Csendben Nő küldetése egy összetartó és támogató holisztikus szemléletű női közösség életrehívása. Nézd vissza az online női konferencia-sorozat előadásait,
az otthon melegéből.
